Megszűnés

Az egyesület megszűnésének okait részletesen a Civil törvény (2011. évi CLXXV tv.) és a Ptk. (2013.évi V. tv.) fogalmazza meg.

A civil szervezet megszűnésére sor kerülhet jogutóddal (egyesülés, szétválás) illetve jogutód nélkül, ha az egyesület megvalósította az alapszabályban kitűzött célját vagy az egyesület céljának megvalósítása valamely oknál fogva lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, továbbá, ha az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a minimum tíz főt.

Egyesülés:

A Ptk. szerint „egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét”. Az egyesülésben esetében közös egyesülési tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az egyesülésben részt vevő jogi személyek vagyonmérleg-tervezetét és az egyesüléssel létrejövő új jogi személy nyitó vagyonmérleg-tervezetét. Az egyesülésben részt vevő jogi személyek a felvázolt egyesülési terv elfogadásáról külön, jogi személyenként egyedileg döntenek. Az egyesülési tervet akkor lehet csak elfogadottnak tekinteni, ha az egyesülésben részt vevő valamennyi jogi személy elfogadta azt. A tagok, illetve az alapítók számára írásbeli tájékoztatásként átadott jogutódlással való, megszűnésről szóló döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nyilatkozhatnak arról, ha nem kívánnak a jogutód civil szervezet tagjává, alapítójává válni. A nyilatkozat tétel hiányában úgy kell tekinteni, hogy a tag, alapító a jogutód civil szervezet tagjává, alapítójává kíván maradni.

Az egyesülő civil szervezetek vezető tisztségviselői együttműködve elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben meg kell határozni: az egyesülő újonnan létrejött civil szervezet típusát, nevét, székhelyét és nyilvántartási számát, az egyesülés módját (összeolvadás vagy beolvadás), új létesítő okiratának tervezetét.

Szétválás:

A szétváló jogi személy vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak és kötelezettségeit tekintetében szintén meg kell egyezzenek egymással. A fennálló kintlévőségek érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amely az adott jogot a szétválási tervben erre jogosultságot kapott a megállapodás alapján. Ha az érintett jogi személyek valamely jogról a szétválási tervben nem rendelkeztek, a jogutódokat a vagyonmegosztás arányában illeti meg. Ugyan ezen elv alapján járnak el a fennálló kötelezettségek esetében is, azzal, hogy ha egy kötelezettségről a szétválási tervben nem rendelkeznek, azért a jogutódok egyetemlegesen felelnek.

Az egyesülésről és szétválásról született döntést, illetve a civil szervezetet érintő változást 60 napon belül be kell jelenteni a szervezet székhelye szerint illetékes bíróságon, az erre a célra szolgáló változás bejelentő űrlapon. Ha a bíróság a jogutódlással történő megszűnés iránti kérelmet elutasítja, a bejegyzését megtagadja, a jogutódlással megszűnni kívánó civil szervezet tovább működik.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

Megszüntetés:

A civil szervezet döntéshozó szerve elhatározza a jogutód nélküli megszűnést (végelszámolás) vagy bíróság döntése alapján kerül rá sor a törvényi előírások be nem tartása miatt.

Végelszámolás:

Az egyesület jogutód nélkül történő megszűntetése esetén, amennyiben az egyesület nem fizetésképtelen, végelszámolás lefolytatására kerül sor.  Amennyiben az egyesület döntéshozó szerve határoz a jogutód nélküli megszűnéséről, egyúttal rendelkeznie kell a végelszámolás elrendeléséről, mely során meg kell állapítsa a végelszámolás kezdő időpontját és meg kell választania a végelszámoló személyét, mely jogszabályban meghatározott feltételekhez van kötve. Ha a civil szervezet rendelkezik vagyonnal, dönteni kell annak végelszámolás lefolytatása utáni további felhasználásáról is. A végelszámolást a végelszámolással megbízott személy jelenti be a szervezet székhely szerint illetékes bíróságon, a változásbejegyzési kérelemben (PK 101 V űrlapon). „A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelynek közzétételéről a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott országos névjegyzék útján gondoskodik. A nyilvántartásban a „végelszámolás alatt”, illetve a „v. a.” toldatot fel kell tüntetni.”

A végelszámolásként meghatározott kezdő időpontban a civil szervezet vezető tisztségviselőjének megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik és a civil szervezet önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámolás lezárásáig, a végelszámoló minősül. A végelszámolás során a civil szervezet korábbi vezető tisztségviselőjének segítenie kell a végelszámoló tevékenységét, ezért 30 napon belül a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatnia kell. „A nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja. A végelszámoló díjazása esetén a végelszámoló díjának és költségtérítésének kifizetéséhez előre láthatóan szükséges összegre tartalékot képez, és azt a pénzforgalmi számlájára befizeti, ott elkülönítetten tartja nyilván.”  Továbbá tájékoztatja a végelszámolás megindításáról az érintett munkavállalókat és a munka törvénykönyvében meghatározott szervezeteket.

Előfordulhat, hogy a végelszámolás annak megindításának évében nem fejeződik be, így a végelszámolónak további kötelezettségei keletkeznek. Éven túli áthúzódás esetén a végelszámolónak el kell készítenie a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást, amíg a végelszámolás folyamata le nem zárul, évente tájékoztatót kell készítenie a szervezet döntéshozó szerve és a bíróság részére. A végelszámolást a kezdő időpontjától számított három éven belül be kell fejezni. A végelszámolással érintett civil szervezet vagyoni helyzetéről pontos kimutatást kell készítenie a végelszámolónak, mely alapján a kintlévőségeket be kell hajtani, a fennálló tartozásokat rendezni kell. Ha a civil szervezet vagyona a tartozások fedezetére nem elegendő, és a hiányzó összeg 30 napon belül nem pótolható, felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet kell benyújtani, melyről a végelszámolónak a döntéshozó szervet haladéktalanul tájékoztatnia kell.

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor a döntéshozó szerv elé terjeszti jóváhagyásra a törvényben meghatározott dokumentumokat (adóbevallásokat, számviteli törvény szerinti beszámolót, vagyonfelosztási javaslatot) határozatot hoz. Amennyiben a végelszámolás befejeződött, a végelszámoló benyújtja a civil szervezet törlése iránti kérelmet.

Fontos megjegyezni, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak a civil szervezet a végelszámolási eljárás során – a törlésére irányuló kérelem benyújtásáig – elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a szervezet működésének tovább folytatását.

Amennyiben a végelszámolást lefolytatására a bíróság határozata miatt kerül sor vagy ha a végelszámolást egyszerűsített törlési eljárás előzte meg, a végelszámolás kényszer-végelszámolásként kerül lefolytatásra.

A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet fennmaradó pénzbeli vagyona, a létesítő okirat eltérő rendelkezés hiányában, vagy ha rendelkezésben kijelölt szervezet jogutód nélkül megszűnt, jogutód nélküli megszüntetését eredményező eljárás van ellene folyamatban, vagy a vagyont nem veszi át, a fennálló vagyon a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából, a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg.