Ki lehet közfoglalkoztató?
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény az alábbiak szerint határozza meg, hogy ki lehet közfoglalkoztató:
– helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
– költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok),
– egyházi jogi személy,
– közhasznú jogállású szervezet,
– civil szervezet, tehát közalapítvány és – a pártalapítvány kivételével – alapítvány is,
– állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra
az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet(ide sorolhatók az SZGYF által
fenntartott ápolást-gondozást nyújtó intézmények is),
– vízitársulat,
– erdőgazdálkodó,
– szociális szövetkezet,
– vasúti pályahálózat-működtető szervezet,
– kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű
szolgáltató.
A fenti szervezetek akkor válnak közfoglalkoztatóvá, amikor megkötik az illetékes hatósággal a közfoglalkoztatás támogatására vonatkozó szerződést.
Ki lehet közfoglalkoztatott?
A jogszabály az alábbiak szerint határozza meg a közfoglalkoztatási jogviszony létesítésére vonatkozó elvárásokat.
Közfoglalkoztatottként azt a személyt lehet alkalmazni, aki 16. életévét betöltötte és megfelel az alábbiak egyikének:
– járási hivatalban regisztrált álláskereső – foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT)
részesül, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult;
– rehabilitációs ellátásban részesül;
– menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott
be;
– harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság kijelölte a tartózkodási
helyét.
A 2017 márciusában kiadott kormányhatározat a fentieket az alábbiak szerint egészíti ki:
– 25 év alatti személyeket csak abban az esetben vonhatnak be a közfoglalkoztatási
programokba, ha az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében megvalósuló munkaerőpiaci
program nem kínál számukra egyéb reális lehetőséget;
– a szakképzettséggel rendelkezők és azok, akik várhatóan önállóan is képesek elhelyezkedni,
csak abban az esetben kerülhetnek közfoglalkoztatásba, ha
– a járási hivatal közvetítési kísérlete három alkalommal – a munkáltató oldalán
felmerülő okból – sikertelen volt,
– vagy 3 hónapig nem tudott a járási hivatal az álláskereső számára megfelelő állást
felajánlani.
A közfoglalkoztatás keretében végezhető tevékenységek:
A közfoglalkoztatás keretében kizárólag állami, helyi vagy közösségi célt szolgáló feladatokat lehet ellátni, vagyis
– a törvényben meghatározott, továbbá törvény által előírt állami feladatokat,
– a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladatokat,
– a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladatokat,
– a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen –
o egészség-megőrzési,
o szociális,
o nevelési, oktatási,
o kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi,
o természet-, környezet- és állatvédelmi,
o gyermek- és ifjúságvédelmi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony
o keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport,
o közrend és közlekedésbiztonsági,
o ár- és belvízvédelemi célú,
o közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és
o üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladatokat,
– a kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladatokat, mely a
feladatok ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul.
A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.
Elvárás, hogy a felajánlott, illetve választható munka hozzájáruljon a foglalkoztatott személy későbbi elhelyezkedéséhez, segítse a munkaképesség fejlesztését, de legalább annak szinten tartását.
A munkaköröket általában egyszerű, rövid időn belül elsajátítható betanított munkafeladatok jellemzik, mint pl. közterületi takarító, köztisztasági munkás, útkarbantartó, konyhai kisegítő, hivatalsegéd, portás, takarító, egyszerű ipari foglalkozású munkás stb. Nagy számban vannak emellett középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő, irodai, adminisztratív vagy szociális, illetve kulturális területen végezhető feladatok is.
A munkavégzés külön csoportban vagy integráltan is megvalósulhat. Előbbi esetén elkülönült csapatokba, brigádokba szervezve vehetnek részt a munkában a közfoglalkoztatásban dolgozók, az utóbbi esetén a munkahelyeken csak néhány közmunkás segíti egyes közfeladatok ellátását – például egy polgármesteri hivatalban vagy egyéb intézményben kézbesítő, portás, karbantartó, takarító vagy konyhai dolgozó a foglalkoztatásba vont személy.
A közfoglalkoztatási támogatások típusai:
– Rövid időtartamú közfoglalkoztatásról akkor beszélünk, ha a jogviszony legfeljebb 4 hónapra
szól, és napi 4 órás munkaidőre létesítik. Az a személy foglalkoztatható ebben a formában,
aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
menekültként kérelmet nyújtott be, vagy 3. országbeli állampolgárként kijelölt helyen
tartózkodik.
– Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás legfeljebb 12 hónapra szól, a munkaidő hossza 4-8
óra lehet. Ennél a támogatás típusnál azzal a hátrányos helyzetű emberrel is létesíthető
jogviszony – a már felsorolt célcsoportokon túl –, akinél a rehabilitációs szakértői szerv
legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást (össz-szervezeti egészségkárosodás ÖEK)
állapított meg, vagy aki vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban
részesül.
– Országos közfoglalkoztatási programokban a foglalkoztatás az Országgyűlés vagy a
Kormány által meghatározott cél elérésére irányul, s a munkát az országos hatáskörrel
rendelkező közfoglalkoztatók biztosítják, álláskeresők, foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra jogosult személyek, rehabilitációs ellátásban részesülő személyek bevonásával.
– Mintaprogramok a kistérségi startmunka mintaprogramok valójában a hosszabb időtartamú
közfoglalkoztatási programok mintaprogrammá nyilvánított típusai, melyek speciális, a
települések fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására irányulnak. Támogatásuk
legfeljebb 12 hónap időtartamra, napi 4-8 órás munkaidőre szólhat.
– Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló program keretében támogatás nyújtható annak a
közhasznú kölcsönzőnek, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rehabilitációs
ellátásban részesülő személy legalább 60 nap és legfeljebb 11 hónap időtartamra szóló
foglalkoztatását vállalja.
– Vállalkozások részére is nyújtható támogatás, a járási hivatal által kiközvetített –
foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő – személy
legfeljebb 8 hónapos időtartamban, munkaviszony keretében történő alkalmazására. Ez a
foglalkoztatási viszony azonban nem minősül közfoglalkoztatásnak.
– Speciális közfoglalkoztatási program a foglalkoztatásba mentális, szociális vagy
egészségügyi okokból be nem vonható álláskeresők foglalkoztathatóságát kívánja fejleszteni
oly módon, hogy számukra a foglalkoztatás mellett munkaerőpiaci, szociális és egészségügyi
szolgáltatásokat is nyújt. A speciális közfoglalkoztatási program időtartama alatt a részt vevő közfoglalkoztatottak új típusú, speciális közfoglalkoztatási bérben részesülnek, mely napi 6 órás munkaidőben történő foglalkoztatásra szól.
Munkaszerződés
Közfoglalkoztatás esetén is munkaszerződés megkötésével jön létre a munkaviszony a
közfoglalkoztató és a munkavállaló között. A szerződés azonban tartalmát tekintve több ponton is különbözik a rendes munkaviszonytól.
A két legfontosabb eltérés a közfoglalkoztatási jogviszony esetén az, hogy
– a szerződés csak határozott időre szólhat, és
– próbaidő nem köthető ki.
A közfoglalkoztatási szerződés kötelező tartalmi elemei a következők:
– a közfoglalkoztatott személyazonosító adatai, a közfoglalkoztató megnevezése és székhelye,
adószáma, adóazonosító jele,
– a foglalkoztatás időtartama (naptári nap szerint megjelölt határozott időtartam – legfeljebb 12
hónap),
– a munkába lépés napja,
– a munkaidő időtartama (ez a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló
törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személyek esetében 4-8 óra),
– a betöltött munkakör megnevezése, a betöltéséhez esetlegesen szükséges középfokú
végzettség, szakképzettség meghatározása,
– a munkavégzés helye,
– a közfoglalkoztatási bér, illetve középfokú végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakör
betöltése esetén a garantált közfoglalkoztatási bér, vezető beosztás esetén a munkavezetőt
megillető közfoglalkoztatási bér összege,
– a közfoglalkoztatási jogviszony szabályozása,
– a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó egyéb feltételek, amelyekben a felek
megállapodnak.
Támogatások
A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsanak a hátrányos helyzetű emberek átmeneti jellegű foglalkoztatására, melyet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata biztosít.
A támogatás igénylésének első lépéseként javasolt tervet készíteni az elképzelt közfoglalkoztatási programról, átgondolva:
– a tevékenységet,
– az ellátandó feladatok körét,
– a bevonandó foglalkoztatotti létszámot,
– a foglalkoztatás időtartamát,
– a munkavégzés helyét,
– a segítők, munkairányítók humán erőforrás szükségletét,
– a finanszírozáshoz szükséges összeget.
Az államtól kérhető támogatás tartalmát a közfoglalkoztatás típusa határozza meg.
Támogatás igényelhető:
– a közfoglalkoztatási bérre;
– az alkalmazásnál felmerülő közvetlen költségekre – pl. foglalkozás egészségügyi
vizsgálatra, munka- vagy védőruházatra, védőeszköz költségére, munkába járással
kapcsolatos utazási költségre, munkásszállításra, munkaeszközök vásárlására;
– képzésre; illetve
– nagyobb létszámú foglalkoztatás esetén (legalább 100 fő) a szervezéssel kapcsolatos költségekre is.
A terv összeállítását követően lehet kitölteni a támogatásra irányuló kérelmet, mellékelni a szükséges dokumentumokat, melyet a hatósági szerződés megkötésében illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani.
A támogatásról a járási hivatal mérlegelési jogkörben dönt. A döntés során vizsgálja a térség foglalkoztatási helyzetét, a munkaadó által vállalt foglalkoztatás időtartamát, az álláskeresők munkához jutási esélyét, álláskeresőként eltöltött idejét. Pozitív elbírálás esetén a hivatal hatósági szerződést köt a támogatottal a foglalkoztatás támogatásáról.
Minden megyében működtet a Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályt, jellemzően hozzájuk tartoznak a Közfoglalkoztatási Osztályok. Itt érdemes tájékozódni a kérelem benyújtásának pontos helyéről és a döntéshozó szervről, valamint tőlük érdemes megkérni a kérelem nyomtatványt és a kötelezően csatolandó mellékletek listáját is.
https://www.kormanyhivatal.hu/hu/baranya/szervezeti-egysegek-menu/foglalkoztatasi-foosztaly-
Jó tudni!
Az illetékes hivatal megállapíthat az igényeltnél alacsonyabb összeget is támogatásként, mellyel a tervezésnél kalkulálni kell!