Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ)

 

2016-tól az érettségi vizsga megkezdésének feltétele, hogy minden diák 50 óra közösségi szolgálatot végezzen középiskolai tanulmányai során. (Jogszabályi háttér: – A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.tv. – A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.14.) kormányrendelet- A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet)

Közösségi szolgálat fogalma: A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” (Nkt.)

A közösségi szolgálat hogyan hat a fiatalokra?

–         fejleszti a tanulók kommunikációs készségét, a szociális érzékenységét, az érzelmi intelligenciáját, empátiáját, felelősségvállalását, önismeretét.

–        Mindezek mellett a pályaorientációban is fontos lehet az iskolai közösségi szolgálat.

Közösségi szolgálat keretei között végezhető tevékenységek:

–        – egészségügyi (minden esetben mentort kell biztosítani ezen a tevékenységi területen)

–        – szociális és jótékonysági – oktatási – kulturális, közösségi

–        – környezet- és természetvédelmi

–        – katasztrófavédelmi – sport- és szabadidős tevékenységek

–        (óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, idős emberekkel közösen).

Fogadó szervezet lehet:

–        a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;

–        a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;

–        a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;

–        a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

–        a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

–        szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,

–        egészségügyi szolgáltató,

–        oktatási intézmény,

–        felsőoktatási intézmény,

–        muzeális intézmény,

–        nyilvános könyvtár,

–        közlevéltár,

–        nyilvános magánlevéltár,

–        közművelődési intézmény

– mint fogadó intézmények – velük együttműködési megállapodást kell kötni az iskolának.

IKSZ keretén belül végezhető tevékenységek:

Szociális tevékenységek: – idős emberek segítése egyénileg, otthonukban – (sétáltatás, bevásárlás, beszélgetés, közös főzés, takarítás, udvar rendbe tétele, favágás stb.) – idős emberek támogatása szociális intézmény keretei között – (sétáltatás, beszélgetés, szoba rendezése, étkezésben segítés, ágynemű áthúzása); – felolvasás, beszélgetés, egyéb, a mentális egészséget támogató tevékenységek;

Oktatási tevékenységek: – korrepetálás iskolákban alsóbb évfolyamokon, gyermekotthonban, sajátos nevelési igényű intézményben – bölcsődékben, óvodákban a mindennapi tevékenységekben, játékokban való részvétel – oktatás idősek számára (például számítógép-használat, nyelvtanítás) – egyéb oktatási tevékenységek

Kulturális, közösségi tevékenységek: – kulturális intézményekben múzeumpedagógiai vagy egyéb szolgálat segítése – közösségi tevékenységek (katonasírok gondozása) – közgyűjteményben önkéntes feladatok ellátása – bölcsődékben, óvodákban, idősek otthonában stb. kulturális program szervezése – (bábjáték, amatőr színielőadás, versmondás, felolvasás, mesemondás, éneklés)

Környezet- és természetvédelmi tevékenységek: – parkrendezés, közösségi terek tisztítása, rendezése – javítás, festés stb. – szociális intézmény környezetének rendezése, növényültetés, avar összegyűjtése – környezettudatosságra, fenntartható fejlődésre vonatkozó programokban való részvétel, a programok népszerűsítése – (iskola, civil szervezet honlapján, blog írása, szórólapok készítése stb.) – megújuló energiaforrások fontosságát szolgáló programok népszerűsítése – egyéb környezet- és természetvédelmi tevékenység

Amit nem lehet:

–        Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése során egyik félnek sem származhat anyagi haszna a tanuló tevékenységéből.

–        A tanulók olyan tevékenységet sem végezhetnek, amely bármely intézmény munkatársainak előírt kötelessége, amelyért egyébként ellenszolgáltatás járna, szakképzett munkaerő végezné, illetve amelynek elvégzésére megbízás vagy munkaviszony létesítésére lenne szükség.

–        Nem vehet részt a diák olyan tevékenységben, mely bármely intézmény vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódik.

–        Szakmai feladatok ellátása tilos!

Mikor, milyen feltételekkel kell elvégezni az 50 órás közösségi szolgálatot?

–         A középiskola 9-12. évfolyamán, lehetőség szerint arányosan elosztva, amelytől indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

–         A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében az osztályfőnök az 50 órán belül (szükség szerint a mentorral közösen) legfeljebb 5 órás felkészítő, majd legfeljebb 5 órás záró foglalkozást tart.

–         Egy órán 60 perc közösségi szolgálati idő értendő. A helyszínre utazás és a hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

–        A közösségi szolgálat tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető

–        Az iskolai közösségi szolgálat közvetlen hozzátartozónál, rokonnál csak közvetítő szervezeten keresztül valósulhat meg.

–        Vidéki diákok tevékenysége: lehetőség van arra, hogy a tanuló eldöntse, hol látja el a feladatot.

Eltérő helyszínek esetén a szülőnek és tanulónak aktívan részt kell vennie a tevékenység megszervezésében. Az iskola nagyon komoly szerepet kap a közösségi szolgálat megszervezésében, koordinációjában, a törvény szerint nem kell felügyeletet, kíséretet biztosítania a közösségi szolgálathoz.

Miután a közösségi szolgálatot tanítási időben nem, csak az után, illetve hétvégén végezheti a tanuló, ilyen indokkal nem menthető fel a másnapi számonkérések alól.

Sajátos nevelési igényű tanulóknál a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesíthet.

Hogyan dokumentáljuk a közösségi szolgálatot?

– A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát.

– A közösségi szolgálat során a tanuló köteles naplót vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

– Az osztálynaplóban, a törzslapon és a bizonyítványban az osztályfőnöknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését.

– Az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

Minta nyomtatványok:

https://www.oktatas.hu/kozneveles/iskolai_kozossegi_szolgalat/dokumentummintak

Jogszabályi háttér az Iskolai Közösségi Szolgálathoz

Vonatkozó törvények és rendeletek:

  1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

 

  1. A Köznevelési törvény végrehajtási rendelet

20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

  1. A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
  2. 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

További szakmai ajánlások:

  1. 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről
  2. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
  3. Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020
  4. Civil törvény
  5. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról