A civil szervezeteknek bár nem pénzszerzés a célja (e célra nem is hozhatóak létre), a pénzkezelés társadalmi céljaik megvalósításához kapcsolódóan mégis kulcskérdés. A szervezetek feladataik ellátását csak akkor tudják hatékonyan elvégezni, ha a források bevételezése és felhasználása átgondoltan, szabályzott keretek történik.
Az egyesületek, alapítványok egyszerre folytatnak társadalmi és gazdasági tevékenységet, amelyből kifolyólag sokféle forrás megfordulhat náluk, mint adományok, támogatások, adó egy százalékok vagy nemzetközi dotációk. Sőt, ingó- és ingatlan vagyont is birtokolhatnak, valamint bizonyos mértékig vállalkozási tevékenységet sem tilos folytatniuk. Ennek okán a kontrollált működéshez érdemes és részben szükségszerű a megfelelő belső szabályzatok elkészítése (pl. SZMSZ), de bizonyos iratok, mint a Számviteli Politika megléte kötelező. 
Szintén a szerteágazó tevékenységi és forráskezelési kör miatt az egyes civilszervezeteket több jogszabály is érinti, amelyek fő célja egy tiszta, egyértelműen szabályzott működési környezet és az átláthatóság biztosítása.
A legfontosabb jogszabályok:
350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100350.kor
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil Törvény)
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100175.tv
479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600479.kor
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
https://njt.hu/jogszabaly/2013-5-00-00
2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről
https://njt.hu/jogszabaly/2005-88-00-00
479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
https://njt.hu/jogszabaly/2016-479-20-22
1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról
https://njt.hu/jogszabaly/1996-126-00-00
2000. évi C. törvény a számvitelről
https://njt.hu/jogszabaly/2000-100-00-00
2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1700053.tv
(E törvény Pmt. 3. § 38. pont d) alpontja egyebek mellett egyértelmű választ ad arra, hogy alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:397. § (1) bekezdése szerint a kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve és az alapítvány vagyonát, pénzügyeit illetően a kuratórium egészének van döntési jogosítványa, ezért a kuratórium valamennyi tagját tényleges tulajdonosként kell kezelni.)
Az Európai Unió törekvései a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megszüntetése ellen
https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/fight-against-terrorism/fight-against-terrorist-financing/
Javasoljuk további a civil szervezetek figyelmébe az Állami Számvevőszék által közzétett önteszteket, amellyel minden vezető saját maga tudja ellenőrizni, gazdasági szempontból megfelel e minden jogszabályi elvárásnak:
https://www.asz.hu/hu/ontesztek
