Adózás

Fizetnek adót a civil szervezetek?

 

A társasági adó

Az egyesületek, alapítványok függetlenül attól, hogy mennyi a bevételük, van-e vállalkozási tevékenységük, vagy csak alapcél szerinti tevékenységet végeznek, a társasági adó alanyai. A kötelezettségeik azonban eltérőek attól függően, hogy gazdálkodási szempontból milyen jellegű tevékenységeket végeznek. Pontosabban, hogy a tevékenységeikből milyen típusú bevételeik keletkeznek. A társasági adó szempontjából a bevételeket három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba tartoznak a civil törvény 20. § felsorolásában szereplő alapcél szerinti bevételek közül azok, amelyek után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Pontos részletezés nélkül e körbe tartozik a tagdíj, az alapítótól kapott adomány (nem tartozik ide a vagyoni hozzájárulás), illetve nagyjából minden, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez kapcsolódó:

  • támogatás és adomány, függetlenül attól, hogy az költségvetési vagy magán forrásból származik;
  • szolgáltatásból, termékértékesítésből származó bevétel;
  • dolog, jog átruházásából, átengedéséből származó bevétel;
  • pénzeszköz befektetésből (pl.: a pénzeszköz betétből, értékpapírból stb.) származó kamat, osztalék, árfolyamnyereség és más bevétel.

Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben az átruházott, átengedett dolog, vagy jog egyszerre szolgálta az alapcél szerinti és a vállalkozási tevékenységet, akkor csak az a rész élvez mentességet, amelyik nem a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez kapcsolódott. Ugyanezen az elven, azok a befektetések adómentesek, amelyeket nem a gazdálkodási-vállalkozási tevékenység eredményéből eszközölt a szervezet. Ha a szervezet csak olyan bevételekkel rendelkezik, amelyek e csoportba tartoznak, és nem számol el az ingatlan hasznosítással vagy a vállalkozási tevékenységgel összefüggő költségekkel sem, akkor nem kell adót fizetnie és a hagyományos értelemben vett adóbevallást sem kell készítenie, e helyett az ún. TAONY (bevallást helyettesítő nyilatkozat) nyomtatványt kell benyújtania a NAV felé minden év május 31-ig.

Sajátos csoportba tartoznak az ingatlan megszerzésének, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételek. Ezek a bevételek a civil törvény szerint az alapcél szerinti (közhasznú) bevételek közé tartoznak, mégis adóbevallási kötelezettséget teremtenek, ám ez csak akkor jár együtt adófizetési kötelezettséggel, ha a szervezet átlépi az adómentes értékhatárt, illetve a kedvezményezett mértéket.

A TAO törvény az adózás előtti eredmény ingatlan megszerzésével, használatának átengedésével, átruházásával kapcsolatos korrekciós tételeit a következők szerint kell alkalmazni.

Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt

  • az ingatlanhoz kapcsolódóan a TAO tv. szerinti értékcsökkentés adóévre kiszámított összegével, továbbá
  • az ingatlan megszerzéséhez, használatának átengedéséhez vagy átruházásához kapcsolódóan, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeggel.

Növelni kell az adózás előtti eredményt

  • az ingatlanhoz kapcsolódóan a Számviteli törvény szerint az adóévre kiszámított értékcsökkenés összegével, továbbá
  • az ingatlan megszerzéséhez, használatának átengedéséhez vagy átruházásához kapcsolódóan, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel.

Az ingatlanhasznosítás akkor is módosítja az adózás előtti eredményt, ha az adóévben a civil szervezetnek nincs gazdasági, vállalkozási tevékenysége.

A harmadik csoportba tartoznak a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel elért bevételek. Ezek azok a bevételek, amelyek a szervezet az üzletszerűen végezett, az adományozáson, a szervezet létesítő okiratban meghatározott céljain, a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezésén, és az ingatlan megszerzésén, használatán átengedésén és átruházásán kívül eső tevékenységeiből keletkeznek. Ha a szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet végez, mindenképpen adóbevallást kell benyújtania, de nem biztos, hogy adót is kell fizetnie.

Az adófizetési kötelezettség teljesítése tekintetében a közhasznú jogállású szervezetek kedvezőbb megítélés alá esnek, mint a nem közhasznú szervezetek. A közhasznú jogállású szervezetek esetében csak akkor keletkezik adófizetési kötelezettség, ha a vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítással kapcsolatos bevételei meghaladják az összes bevételének 15%-át. Nincs azonban felső összeghatára annak, hogy ez a kedvezmény meddig érvényesíthető.

A nem közhasznú jogállású szervezetek esetében az elért összes bevételének 10%-áig terjed a mentesség határa. A nem közhasznú jogállású szervezetek esetében felső határ is van, hiszen legfeljebb 10 millió forintig lehet adómentesen vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenységet folytatni. Fontos különbség az is, hogy a közhasznú szervezeteknél a kedvezményezett mérték túllépésével arányosan számított adóalap után kell a 9%-os társasági adót megállapítani. A nem közhasznú szervezeteknél azonban a vállalkozási tevékenység teljes adóalapja után kell az adó összegét megállapítani.

A társasági adóbefizetési kötelezettség keletkezésének sajnos más következményei is vannak. Az érintett szervezetek egyúttal kötelesek lesznek illetékeket is fizetni (pl. az addig ingyenesen használt közterületeket csak illeték befizetése után használhatják), de ugyanígy elveszhet a szervezet iparűzési adó alóli mentessége is.

Ha vállalkozási vagy ingatlanhasznosítási tevékenységet végez a szervezet, vagy felmerül ennek lehetősége, akkor mindenképpen célszerű minden év decemberében meggyőződni arról, hogy nem keletkezett-e esetleg köztartozása az állammal, vagy az önkormányzattal szemben. Erre azért kell figyelni, mert amennyiben a szervezetnek december 31-én köztartozása van, az adóalapjához hozzá kell adni a támogatásokat is. Így előfordulhat, hogy épp köztartozás miatt keletkezik a szervezetnek adófizetési kötelezettsége.

A NAV minden évben közzéteszi a honlapján a nonprofit szervezetek, egyesületek, köztestületek, (köz)alapítványok adózásának alapvető szabályait tartalmazó 13. Információs füzetét. Ebben képletek és példák mutatják be, hogy milyen bevallási és befizetési kötelezettségek keletkezhetnek a szervezetnél. Nem feltétlenül szerencsés az ösztöneinkre hallgatni. Éppen a kisebb, a nem közhasznú jogállású szervezeteknek kell különösen figyelniük arra, hogy a létesítő okiratuk célja, illetve a számla vagy más bizonylat ellenében végzett szolgáltatásaik, az értékesítéseik tartalma között összhang legyen.  Minél kisebb a szervezet támogatásokból, adományokból vagy más – vitathatatlanul az alapcél szerinti tevékenységek körébe tartozó – bevétele, annál inkább oda kell figyelnie arra, hogy a létesítő okirata, az ezt részletező számviteli politikája a valós helyzetet tükrözze. A civil központok tanácsadási munkájában is ezért kapcsolódnak össze a jogi, közhasznúsági és a pénzügyi, adózási feladatok.

A „de minimis” szabály alapján a csekély összegű támogatási jogcím alá tartozó forrásokból – amelyekhez többek között a NEA vagy épp a foglakoztatási támogatások is tartoznak – három év alatt legfeljebb 200.000 eurónak megfelelő forint összeget igényelhet egy szervezet. A szabály vonatkozik a gazdasági tevékenységet végző szervezetekre is. Egy adott támogatás összegét csak akkor számítják bele e keretbe, ha az igényelt támogatás a szervezet vállalkozási tevékenységét szolgálja. A csak alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet végző szervezeteket e szabály nem érinti. A tevékenységek gazdasági jellegének megítélésénél a civil törvény és a TAO törvény szerinti meghatározást lehet alapul venni.

Az általános forgalmi adó

Csak két eset van, amikor egy személyre, a személyek közösségére, vagy egy szervezetre nem vonatkozik az ÁFA fizetési kötelezettség.  Az egyik, ha nem végez gazdasági tevékenységet. Ennek viszont a civil szervezetek körében kevés az esélye. Az ÁFA vonatkozásában ugyanis minden tevékenység, amelyet a szervezet a saját neve alatt üzletszerűen, tartósan vagy rendszeres jelleggel ellenérték fejében végez (akkor is, ha a tevékenység nem az ellenérték elérésére irányul), gazdasági tevékenységnek számít. E meghatározás jóval szélesebben határozza meg a gazdasági tevékenység fogalmát, mint a civil törvény (a törvény meghatározását alkalmazza a társasági adó törvény is).  Csak a civil társaságok és alapítványok esetében képzelhető el, hogy e meghatározáson kívül essenek. Az egyesületek szükségszerűen kínálnak valamit a tagjaiknak a tagdíj fejében.

A másik eset, amikor nem lenne ÁFA-alany a szervezet, ha kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatna. Ez még inkább kizárt, mert több bírósági határozat alapján is biztosan tudni lehet, hogy a közhasznú, a közcélú és közérdekű tevékenységek nem értelmezhetők közhatalmi tevékenységként. Az elmondottakból fakadóan az alapítványok az adószám igénylése, vagy később a besorolásuk módosítása során nagyon ritkán, az egyesületek pedig gyakorlatilag soha nem választhatják azt, hogy ők nem alanyai az ÁFA-nak.

A szervezet nyilvántartásba vételét követően, a szervezet akkor találkozik legtöbbször az ÁFA kötelezettségek kérdésével, amikor a pályázati és egyéb állami, önkormányzati támogatások kapcsán évente akár többször is nyilatkozatot kell tennie az ÁFA szerinti besorolásáról, illetve arról, hogy az elért támogatást ebből a szempontból miként használhatja fel.

  1. „Nem vagyunk alanya az ÁFA-nak”

Vannak szervezetek, amelyek nem alanyai az ÁFA-nak. Gyakoribb eset azonban, hogy a szervezet elvileg alanya lenne az ÁFA-nak, de a NAV bejelentkezéskor/módosításkor az alanyi adómentességet választhatta. Ennek az egyetlen gyakorlati feltétele, hogy a szervezet gazdasági tevékenységből származó bevétele 12 millió forint értékhatár alatt maradt. Azért ez a leggyakoribb eset, mert a szervezetek döntő többsége, bár az ÁFA törvény szerint gazdasági tevékenységet végez, de nem ér el ekkora bevételt. Ebben az esetben az ÁFA nyilatkozat valójában arról szól, hogy a szervezet mentességet kapott az alól, hogy az ÁFA alanya legyen.

  1. „Alanya vagyok az ÁFA-nak, de a támogatásból finanszírozott projektem kapcsán ÁFA levonási jog nem illet meg (tárgyi mentes tevékenységet vagy adólevonási joggal nem járó tevékenységet végzek)”

Bár már a bejelentéskor is választható, mégis leginkább az alanyi mentesség határának átlépése miatt szokták a szervezetek az ún. tárgyi adómentességet választani. Bizonyos tevékenységek a közérdekű jellegük miatt, vagy egyéb sajátos jellegükre tekintettel lehetnek adómentesek. (A név is innen származik: azért tárgyi mentesség, mert a tevékenyég tárgya és nem maga a szervezet, az alany kap „mentességet”.) A közérdekű kifejezés nem szabadon értelmezhető kategória, az ÁFA törvény 85 §-ában szereplő tevékenységek minősülnek áfamentesnek. Itt jelenik meg többek között:

  • a közhasznú civil szervezetek az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége;
  • az egyesület, a szövetség, a civil társaság, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenysége, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenysége;
  • az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében, továbbá az általa működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében.

A felsorolásban szereplő dolgokra a valóságban érdemes inkább úgy tekinteni, hogy ezek a „jó eséllyel adómentes” kategóriába tartoznak. Itt óriási szerepe van ugyanis annak, hogy a szervezet létesítő okirata, és azt esetleg konkrétan is kifejtő számviteli politikája mennyire alapos a célszerinti (közhasznú) tevékenységek kifejtése terén.

A NAV mindig a létesítő okiratból és a számviteli politikából kiindulva és tételesen vizsgálja a szervezet tevékenységeit. Ha az alapszabály túl általános, akkor nem a szervezet szándékát, hanem a tevékenység jellegét, rendszerességét, pénzügyi eredményét, és egyéb körülményeit mérlegelve állapítja meg az adott bevételről, hogy azután kell-e bevallást benyújtani, ÁFA-t fizetni.

Lényegesen biztosabban lehet kimondani egy szervezet ÁFA bevallás és fizetés alóli mentességét akkor, ha a célja szerint valamely törvényben konkrétabban megjelenő – pl.: sport, szociális, egészségügyi, média, közösségi – tevékenységet végez. Az egyesületek által a tagjaik számára teljesített szolgáltatás vagy termékértékesítés szintén ÁFA mentes, ha nem nyereségszerzésre irányul és kizárólagosan a tagdíjból és más hozzájárulásból, adományból a TAO és a civil törvény értelmezésének megfelelő alapcél szerinti bevételből fedezik ezeket. Arra azonban figyelni kell, hogy egy-egy vitatott tételnél nem elegendő arra hivatkozni, hogy egy adott program résztvevői nem ügyfélként/vendégként, hanem pártoló tagként fizettek be pénzt a szervezet számlájára. Különösen, ha a programot nem is így hirdették meg.

Egy tevékenység nem csak közérdekű, hanem a sajátos jellegére tekintettel is lehet áfamentes. E tevékenységek felsorolását az ÁFA tv. 86. § adja meg. A felsorolásban szereplő tételek közül a civil szervezetek esetében leginkább az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását, haszonbérbeadását érdemes kiemelni. Ám itt megjegyzendő, hogy az ingatlan hasznosításának áfamentes körébe nem tartozik bele pl.: a szálláshely szolgáltatás, a garázs, parkolóhely kiadása stb. Az ingatlanhasznosítás kapcsán fontos tudni azt is, hogy a tevékenység mentessége csak az ÁFA törvényben áll fenn, a társasági adó esetében e tevékenységeket is figyelembe kell venni.

  1. „Alanya vagyok az ÁFA-nak, a pályázatban megjelölt tevékenységgel kapcsolatban felmerült költségeimhez kapcsolódó ÁFA-ra vonatkozóan adólevonási jog illet meg”

A civil szervezetek olykor gondatlanságból válnak ÁFA alannyá úgy, hogy esetleg nem is tudnak róla. Ehhez elegendő figyelmetlenül kitölteni a bejelentő lapot, illetve a módosítást. Ezt az esetet nem számítva a civil szervezetek ÁFA alanyisága többnyire akkor keletkezik, ha a bevételeik meghaladják a 12 millió forintot és végeznek olyan tevékenységeket is, amelyek nem tartoznak bele a tárgyi adómentes körbe. Az viszont gyakorlatilag lehetetlen, hogy egy civil szervezet kizárólag olyan tevékenységeket végezzen, amelyek ÁFA kötelesek. A szervezetek létesítő okirata alapján, esetleg a tevékenység jellegéből fakadóan mindig vannak olyan tevékenysége, amely mentességet élvez. Egy pályázat vagy támogatás esetében elképzelhető, hogy a szervezet csak olyan tételekhez igényel támogatást, amelyek adóját visszaigényelheti. A támogatási rendszerekből ezek a szervezetek sincsenek kizárva, de csak a beszerzések nettó összegét kaphatják meg támogatásként, és mindig igazolniuk kell az elszámolásoknál azt is, hogy az adót teljesítették. Erre a kettős finanszírozás kizárása a magyarázat, hiszen e nélkül kétszer jutnának forráshoz a költségvetésből.

  1. „ÁFA alanyok vagyunk, de a támogatott projektelemek esetében nem illeti meg a szervezetet adólevonási jog

Az ÁFA törvény 124 §-a bizonyos termékek, szolgáltatások esetében kizárja az ÁFA visszatérítés lehetőségét (pl. a NEA pályázatokban is elszámolható tételek közül a gépjármű üzemeltetés és karbantartás költségei, élelmiszer, szórakoztatási célú szolgáltatás, telefon, mobiltelefon szolgáltatás).

  1. „Alanya vagyok az ÁFA-nak, de a jelen Okirathoz kapcsolódóan nem élhetek az ÁFÁ-ra vonatkozó adólevonási jogommal”

Más esetek is vannak, amikor a szervezet nem igényelheti vissza az ÁFÁ-t. Ilyen eset, amikor a támogatás bizonyos részét kizárólag az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenységi körön kívüli célra használja fel, hasznosítja. Ha egy ÁFA alany alapítvány például arra kér támogatást, hogy tanszerekkel támogasson gyermekeket, akkor olyan tevékenységet végez, ami nem eredményezné az ÁFA alanyiságát. A támogatásból beszerzett taneszközök után nem igényelhet vissza ÁFA-t.

  1. „Alanya vagyok az ÁFÁ-nak és jelen Okirathoz kapcsolódóan arányosítással állapítom meg a levonható és a le nem vonható ÁFA összegét”

A szervezet gazdálkodása során, így a pályázati és egyéb támogatások felhasználása esetében is gyakori, hogy nem különíthető el, vagy nem állapítható meg, hogy az adott tétel olyan tevékenyéghez kapcsolódik, ami ÁFA köteles, vagy olyanhoz, amelyik nem. Ilyenkor arányosítással állapítható meg a levonható és a le nem vonható ÁFA összege. Az arányosítás elvégzéséhez szükséges osztás az ÁFA törvényben szerepel. Támogatás csak az ÁFA visszaigénylésre nem jogosító részhez igényelhető.

Közvetve, de sajnos a pályázaton elnyert támogatás is vezethet ahhoz, hogy a szervezetnek egy-egy tétel után – eseti jelleggel – ÁFÁ-t kell fizetnie, vagy a szervezet ÁFA alannyá válik. Az állami, önkormányzati támogatások elérése nem mentesítő körülmény. Egy-egy konkrét tétel esetében is keletkezhet a szervezetnek adófizetési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy egyébként alanyi vagy tárgyi mentes lenne. Külön tájékozódás nélkül nem szabad például tárgyi eszközt értékesíteni. A külföldről vásárolt szolgáltatások (pl. Facebook, Google hirdetés), termékek vásárlása is együtt járhat ÁFA fizetési kötelezettséggel, ha a szervezet ún. fordított áfás számlát kap, vagy esetleg megadja a közösségi adószámát. (Tényleges NAV igénylés nélkül ne adjuk meg a közösségi adószámot, akkor sem, ha tudjuk, milyen lenne a formátuma!) Fontos odafigyelni arra, hogy a szervezet sokszor csak a saját célja szerint mentesül az ÁFA alól. Ugyanaz a típusú tevékenyég (pl. képzés, tanácsadás, rendezvény szervezése stb.) vezethet ÁFA alanyisághoz, ha nem, vagy csak „belemagyarázás” által kapcsolódik a szervezet céljához.

A NAV minden évben kiadja 14. „Tevékenységet kezdő adóalany általános forgalmi adó kötelezettségének alapvető szabályai” című információs füzetét. A kiadvány bemutatja az ÁFÁ-t érintő alapvető tudnivalókat, és online elérhető a NAV honlapján az információs füzetek között (https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz).

(forrás: https://civil.info.hu/kezdolap/civiltudastar/civil_kezikonyv/fizetnek_adot_a_civil_szervezetek/index?st=NEA)

Civil szervezetek helye az ÁFA rendszerben

Adómentes

(nem ÁFA alany) AM civil szervezet)

Alanyi adómentes mentes ÁFA alany

(AAM) civil szervezet

ÁFA alany

civil szervezet

amikor nem ellenérték fejében végzi a tevékenyégét amikor tárgyi mentes tevékenységet végez

 

amikor adólevonásra (adóvisszatérítésre) jogosító tevékenységet végez
nem kötelezett az ÁFA bevallásra nem kötelezett ÁFA bevallásra Attól függően, hogy melyik sávba esik éves, negyedéves, vagy havi bevallást teljesít.

Havi bevallást teljesít a szervezet, ha:

1.      a jogelőd nélkül alakult és a bejelentkezéskor nem kérte az alanyi mentességet (a megalakulás évében és az azt követő évben kell havi bevallást készítenie)

2.      az év közben fizetendő adó összege meghaladta az 1 millió forintot

3.      az adóévet megelőző második évében az adójának éves összege, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege pozitív előjelű és elérte az 1 millió forintot.

Negyedéves bevallást teljesít a szervezet, ha:

az adóévet megelőző második évében az adójának éves összege, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege előjeltől függetlenül elérte a 250.000 forintot (+/- 250.000 Ft-ot), de nem haladta meg az 1 millió forintot.

Éves bevallást teljesít a szervezet, ha:

az adóévet megelőző második évben az adójának éves összege, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege előjeltől függetlenül nem érte el a 250.000 forintot (+/- 250.000 Ft-ot), valamint

a termékértékesítések és a szolgáltatásnyújtások ellenértékének adó nélküli összesített összege éves

szinten nem haladja meg az 50 millió forintot

De! Közösségi adószámmal a szervezet nem lehet éves áfabevalló

Az adóévet megelőző második év adatait 2021-ben a 2019. évre benyújtott bevallásainak (utólagos adómegállapításának) és önellenőrzéseinek adatai alapján kell megállapítani, 2022-ben a 2020. évi adatokat kell figyelembe venni.

 

nem kötelezett az ÁFA fizetésére nem kötelezett az ÁFA fizetésére nem keletkezik ÁFA fizetési kötelessége nem keletkezik ÁFA fizetési kötelezettsége ÁFA fizetési kötelessége keletkezik

 

a költsége után nemjogosult adó levonásra (visszatérítésre) a költsége után nem jogosult adó levonásra (visszatérítésre) a kapcsolódó költsége után nem jogosult adó levonásra (visszatérítésre) a kapcsolódó költsége után nem jogosult adó levonásra

(visszatérítésre)

a kapcsolódó költsége után jogosult lehet adó levonásra (visszatérítésre)
nem állít ki számlát csak olyan számlát állít ki, amely nem tartalmazza az áthárított ÁFÁ-t nem állít ki számlát olyan számlát állít ki, amely az ÁFA menetes tétel esetében nem tartalmazza az áthárított ÁFÁ-t olyan számlát állít ki, amely tartalmazza az áthárított ÁFÁ-t
a támogatást bruttó összegként kapja meg és használja fel a támogatást bruttó összegként kapja meg és használja fel a támogatást bruttó összegként kapja meg és használja fel a támogatást bruttó összegként kapja meg és használja fel a támogatást bruttóban kapja, ha a tétel nem visszaigényelhető;

nettóban kapja, ha visszaigényelhető;

arányosítva kapja, ha a tétel egyszerre minősül mentesnek és adólevonásra jogosítónak (a bevallásnál is így kell számítani)

Az ún. fordított ÁFÁ-s termékek, szolgáltatások vásárlásával, értékesítésével kapcsolatban minden szervezetnek rendkívül figyelmesnek kell lennie, mert a megszokottól eltérően kell számlát kiállítania, illetve bevallási és adófizetési kötelezettsége is keletkezhet! Különösen kell figyelni továbbá, ha a szervezet külföldről szerez be a szervezet terméket, szolgáltatást.

 

NAV Információs füzet további részletekkel: 13 A nonprofit szervezetek adózása 2024.01.25