Civil szervezetek adományozása az szja törvény szemszögéből
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 3. pontja sorolja fel a közcélú juttatások adómentes jogcímeit. E körben határozza meg a jogalkotó, hogy mely feltételekkel, mely szervezetek és kiknek teljesíthetnek adómentesen kifizetést (juttatást).
Adómentes többek között a közhasznú alapítvány, közalapítvány által – alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban – a magánszemélynek kifizetett azon összeg,
- amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén),
- szociálisan rászorulónak szociális segély címen,
- diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak (Szja tv. 1. számú melléklet 3.1. pont).
A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke is adómentes, kivéve a béren kívüli juttatásokat. A pénzben történő juttatás legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó havi összegben személyi jövedelem adómentes (Szja tv. 1. számú melléklet 3.3. pont).
Ezen adómentesség akkor alkalmazható, ha az alapítvány, közalapítvány, közhasznú egyesület a juttatást a közhasznú céljával összhangban, a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nyújtja. Az alapítványnak, az egyesületnek tehát nem kell feltétlenül közhasznúnak lennie, de a juttatás céljának és a juttatásban részesülő magánszemélynek az alapítvány alapító okiratában rögzített közhasznú célhoz kell kapcsolódnia.
Mindezek alapján a közhasznú minősítéssel nem rendelkező alapítvány, egyesület is jogosult arra, hogy az alapító okiratában megfogalmazott közhasznú céljával összhangban adómentesen nyújtson juttatást a közhasznú cél szerint címzett magánszemély részére.
(Az itt említett adómentes juttatások példálózó jellegűek, valamennyi adómentes jogcím az Szja tv. 1. mellékletének 3. pontja alatt található.)
Fontos kiemelni, hogy az Szja tv. nem preferálja adómentes kifizetésként azt a juttatást,
- amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt,
- amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy más a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt
- az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel,
- termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,
- jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként illeti meg (Szja tv. 1. számú melléklet 3.4. pont).
Adómentesnek minősül az önsegélyező feladatot is vállaló egyesület, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában önsegélyező feladat ellátásának minősül a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása (Szja tv. 1. számú melléklet 1.3. pont).
A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az, amelyet a hajléktalan, a szociálisan rászorult magánszemély kap. Szociálisan rászoruló az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt – vagyoni viszonyára is tekintettel – csak külső segítséggel képes biztosítani (Szja tv. 3. § 36. pont, 1. számú melléklet 8.5. pont).
Egyesülettől évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg minősül adómentesnek, e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír (Szja tv. 1. számú melléklet 8.8. pont).
Az egyesület, köztestület, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) által adóévben nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék együttes értékéből adómentes a jövedelem azon része, amely
- a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült,
- az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát,
- de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.
Az üzleti ajándékok közül csak azok vehetők figyelembe, amelyeknek az egyedi értéke a minimálbér 25 százalékát nem haladja meg (Szja tv. 70. § (5) bekezdés).
Egyes meghatározott juttatásnak minősül az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék – azaz a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás – révén a juttatott adóköteles jövedelem. E juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa, amely után 15 % személyi jövedelemadó és 13 % szociális hozzájárulási adó bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik.
(Szja tv. 8. § (1) bekezdés, 69. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont, 70. § (6) bekezdés a) pont, (9) bekezdés a) pont, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés b) pont, (6) bekezdés, 2. § (1) bekezdés, 3. § (4) bekezdés).