Az adomány fogalmát eltérően értelmezi a TAO tv. az ÁFA tv. és a civil törvény. A civil törvény meghatározása a legtágabb ezek közül. A civil törvény meghatározása szerint a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás.
E meghatározás nem tesz különbéget adományt fogadó szervezetek jogállása szerint. A nem közhasznú jogállású szervezet is jogosult adomány fogadására. De a jogszabály kiköti, hogy az adományt csak ellenszolgáltatás nélkül lehet nyújtani. Az ellenszolgáltatás fogalmát a 350/2011 Korm. rendelet, illetve az SZJA tv. szabja meg. Az adományt fogadó szervezet kifejezheti a köszönetét az adományozó felé valamilyen dologgal vagy szolgáltatással, ám ennek értéke nem haladhatja meg minimálbér értékének 25%-át. E fölött az értékhatár fölött már ellenszolgáltatásnak minősülne az adományozónak adott juttatás.
A válság helyzetekben, amikor mindenki a segíteni szeretne, derülhet ki, hogy a civil törvény megfogalmazása mégsem annyira tág, mint elsőre látszik. Egy civil szervezet saját nevében csak az alapszabályban/alapító okiratában rögzített céljaihoz illeszkedő feladatokhoz kapcsolódóan jogosult adományokat kezelni.
Ha egy szervezet adományokat fogad, megteheti, hogy ezeket az adományokat nem közvetlenül használja fel. Nincs akadálya, hogy egy szervezet az általa fogadott, gyűjtött adományt továbbadja egy másik szervezetnek, amelyik az adományozás célját hatékonyabban tudja megvalósítani. Sőt fogadhat eleve továbbutalási céllal érkező adományt is. Ennek számviteli hátterét, a továbbutalási céllal fogadott adomány bevételi és kiadási oldalon történő elszámolását a 479/2016. Korm. rendelet 13. § (4) és (5) bekezdése tartalmazza:
„ (4)Az egyéb szervezetnél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét − a könyvvezetés módjától függően − egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.”
„ A(4) bekezdés szerinti, továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyéb szervezet az alapítójától, a költségvetésből, helyi önkormányzattól vagy más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, vagy átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az egyéb szervezetnél az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, továbbutalt támogatás) be kell mutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni.”
A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. Korm. rendelet tartalmazza az adománygyűjtésre vonatkozó részletesebb szabályokat.
A rendelet meghatározza az adománygyűjtés elvi feltételeit:
- Az adományozás önkéntes.
- Az adománygyűjtés nem járhat mások zavarásával.
- Kötelező az adományozót tájékoztatni adománygyűjtés céljáról, illetve, ha ismert az adományozó, akkor az adomány felhasználásáról is tájékoztatást kell kapnia.
- Az éves beszámolón túl más eszközökkel (pl. honlap, hírlevél stb.) is biztosítani kell az adományok kezelésének nyilvánosságát és az átláthatóságát.
- Az adományozónak nem adható ellenszolgáltatás (értékhatár az érvényes minimálbér összegének 25%-a. E fölött már ellenszolgáltatásnak minősül az adományozónak adott juttatás.)
- Magáningatlanban csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával végezhető adománygyűjtés. A rendelet alkalmazásában magáningatlannak kell tekinteni a lakást, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyét, telephelyét, egyéb helyiségeit, az egyéni vállalkozó használatában álló helyiséget, továbbá az ezekhez tartozó bekerített helyet.
A rendelet tartalmazza továbbá néhány adományszervezési módszer részletszabályait:
- A szervezet meghatalmazhat adományszervezőt, illetve adománygyűjtőt az adománygyűjtő tevékenységre. Tevékenysége során az adománygyűjtőnek igazolnia kell magát, illetve az adománygyűjtő/adományszervező szervezet által adott meghatalmazás révén az adománygyűjtésre történő jogosultságát is. A meghatalmazás melléklete adományozott szervezet vagy adományszervező adatait tartalmazó bírósági kivonat, elektronikus kivonat vagy ezek másolata.
- Pénzbeli, illetve természetbeni adománygyűjtés gyűjtőláda útján is megvalósítható. Az adománygyűjtés célját szolgáló gyűjtőláda zárt, oly módon, hogy az adomány elhelyezhető benne, ugyanakkor az elhelyezett készpénz vagy más adomány felnyitás nélkül nem vehető ki. A gyűjtőládán fel van tüntetve az adománygyűjtő szervezet neve, elérhetősége. A gyűjtőláda felnyitásakor jelen kell lennie az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább két képviselőjének, akik a felnyitáskor jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről (címletek szerint vagy leltár szerint), ezt követően gondoskodnak az adományozott szervezet könyveibe történő bejegyzéséről.
- Természetbeni adomány gyűjtésére szolgáló, nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén a leltárt a gyűjtő szervezet székhelyén vagy telephelyén is fel lehet venni.
- Az adományszervezés, adománygyűjtés interneten és telefonos adománygyűjtő számokon keresztül is megvalósítható. Ennek során biztosítani szükséges, hogy az adományozott szervezet és az adományszervező azonosítható legyen. Az azonosítás során legalább az adományozott és az adományszervező nevét, székhelyét, valamint – amennyiben ezekkel rendelkezik – telefonos elérhetőségét és webcímét kell megjelölni.
Adomány a TAO tv-ben
Csak a közhasznú jogállású szervezetnek adott adomány után jár adókedvezmény
A társasági adóról szóló törvény (TAO tv.) az adomány fogalmát még szűkebben értelmezi. E jogszabály hatálya alatt az adomány fogalmába csak a közhasznú szervezetnek, a civil törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására adott juttatás tartozik bele. Ez lehet:
- az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott (pénzbeli) támogatás, juttatás,
- és/vagy térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,
- és/vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.
De csak akkor tekinthető adománynak egy juttatás, ha az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának. Nem számít vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.
Csak a közhasznú szervezet jogosult olyan adományigazolást kiállítani a támogató cég vagy más szervezet részére, amelynek birtokában:
- az adományozó cég/szervezet ráfordításként számolhatja el az adomány értékét,
- illetve igénybe veheti a támogatót megillető adókedvezményt.
A nem közhasznú civil szervezet a TAO tv. szerinti értelmezésben nem részesülhet adományban. A nem közhasznú szervezet adományigazolást sem állíthat ki a támogatójának, így a cég, vagy szervezet nem tud adókedvezményt érvényesíteni a támogatás után.